Interjú Szűcs Gáborral, Érd Megyei Jogú Város alpolgármesterével
A Szepes Gyula Művelődési Központ és Városi Könyvtár 2025. november 19-én, második alkalommal rendezte meg idősügyi konferenciáját − idén az önkormányzatok és civil szervezetek együttműködési lehetőségei az idősügy területén témában.
A konferencia kapcsán, november havi kulturális ajánlónkban az idősügy startégiai szerepéről és az idősbarát programok jelentőségéről Szűcs Gábor, területért felelős alpolgármester urat kérdeztük.
1. Milyen helyet foglal el Érden az idősügy a város hosszú távú stratégiájában? Melyek azok a kihívások, amelyekre a következő években különösen figyelni kell?
Érd hosszú távú stratégiájában kiemelt helyen szerepel az idősügy, hiszen a város demográfiai tendenciái azt mutatják, hogy az idősek aránya folyamatosan növekszik.
Mi partnerként tekintünk a szépkorúakra, olyan közösségként, amely értéket teremt, tudást ad át, és aktív részese Érd fejlődésének. A város fejlesztésében ezért kiemelt fókuszt kapnak az egészségügyi, szociális és kulturális fejlesztések, amelyek az idősek mindennapjait közvetlenül érintik.
2. Milyen új vagy innovatív megközelítésekkel szeretné a város támogatni az idősek társadalmi aktivitását és közösségi részvételét? Milyen új szolgáltatásfejlesztések várhatók?
Fontos célunk a Múzeumkert idősbarát fejlesztése. Olyan klubok, közösségek kialakítása, amelyek tematikusan épülnek fel – legyen szó művészetekről, sportról, egészségmegőrzésről, digitális kompetenciákról, életmódról, vagy akár önkéntes tevékenységről. A jövőben megnyíló, a művelődési központ és városi könyvtár irányítása alatt működő Érdi Civil Tudásközpont ezen kezdeményezések, fejlesztések egyik jövőbeni központjává kíván válni.
3. A kulturális programoknak milyen szerepe van az idősek életminőségének javításában? Van-e különösen sikeres érdi kezdeményezés?
A kulturális programok bizonyítottan javítják az idősek életminőségét: közösséget adnak, élményt nyújtanak, erősítik a mentális frissességet, és csökkentik az elszigeteltség kockázatát. Érd kulturális intézményei – a városi könyvtár, a művelődési központ − évek óta sikeresen dolgoznak azon, hogy minél több ilyen lehetőséget kínáljanak. Az idősbarát kulturális programok nemcsak kikapcsolódást jelentenek, hanem hozzájárulnak az érzelmi stabilitáshoz, és növelik az életkedvet.
Különösen sikeresek az elmúlt évek rendezvényei. Érden több mint 16.000 szépkorú él, 2024-ben 15.700 főt szolgált ki a művelődési központ és városi könyvtár az Idősen, aktívan, Érden idősügyi programsorozat keretében. A tematikus, közösségi alapú rendezvények: a szenior tornák és táncprogramok, a könyvtári előadás-sorozatok, a kézműves vagy kreatív foglalkozások mind-mind színesítik Érd kulturális életét.
4. Milyen kulturális kezdeményezések segíthetik a generációk közötti párbeszédet, és milyen új programok indulhatnak ezen a területen?
A generációk közötti párbeszéd kulcsa, hogy olyan rendezvényeket szervezzünk, amelyek során természetes módon találkoznak az idősek és a fiatalabb korosztályok. Ennek egyik leghatékonyabb formája a közös alkotást elősegítő, ösztönző foglalkozások, önkéntes akciók, ahol mindenki saját tudását, tapasztalatát adhatja hozzá valami közöshöz. Emellett kitüntetett szerepe van a családi rendezvényeknek és a városi ünnepeknek is, hiszen ezek kiváló alkalmat biztosítanak arra, hogy az egyes generációk természetesen kapcsolódjanak egymáshoz.
5. Mit üzenne az érdi időseknek, miért érdemes aktívan bekapcsolódniuk a város kulturális életébe?
Azt üzenem minden érdi időskorú lakosnak, hogy a város kulturális élete az Önök tevékeny részvételével válik igazán sokszínűvé és élővé! A programok nem pusztán események: közösségi élmények, barátságok, új tudás és inspiráció forrásai.
Érd egy olyan város szeretne lenni, ahol minden generáció otthon érzi magát, ahol az idősek tudása, élettapasztalata és jelenléte értéket teremt.
Fotó: Balogh Alex